Rendezetlen anyagok

Üveges állapotnak azt nevezzük, amikor a molekulák izotróp rendezetlenségű szilárd halmazt képeznek.

Melegítésre az üveg meglágyul és viszkozitása a hőmérséklet emelésével fokozatosan csökken, tehát klasszikus értelemben vett olvadáspontja nincs az üvegnek. Bizonyos körülmények között, mégpedig nagyon lassú lehűlésnél vagy ha hosszabb ideig magasabb hőmérsékleten tartják, kristályosodás indulhat meg az üvegben, amelynek végeredménye, hogy az üveges állapot megszűnik. Ilyen tulajdonságokkal a legkülönbözőbb kémiai felépítésű anyagok rendelkezhetnek. Ezek között vannak szervetlen és szerves anyagok egyaránt.

A klasszikus üvegek szilikát alapuak, amelynek, legkézenfekvőbb példája az ablaküveg, amelyet mindenki már látott :) . Az üvegeket jól meghatározott összetételben elkevert oxidokból állítjuk elő.

Az üvegeket fizikai tulajdonságokkal is jellemezzük, mint a fajsúly, a hőtágulás, mechanikai szilárdság, keménység, fajhő, hővezető képesség, törésmutató, fényelnyelés, elektromos tulajdonságok.

A kémiai tulajdonságok közül elsősorban a vízzel, savval és lúgokkal szembeni viselkedése szokott előtérbe kerülni. A víz hidrolízis útján alkáliionokat vesz ki az üveg felületi rétegeiből, mégpedig annál többet, minél nagyobb az üveg alkálitartalma, és minél jobban cserélődik az üveg felületén a víz. Vizes ásványi savaknak ugyanaz a hatása az üvegre, mint a vízé. Tömény ásványi savakkal szemben ellenálló, kivéve a hidrogén – fluoridot, ami sziliko-fluoridok képződése közben oldja az üveget és egyben nagyon veszélyes is. Vizes lúgok, ammónia és karbonátok megtámadják az üveget úgy, hogy kovasavat oldanak ki belőle.

Az üveg előállítását a kiindulási anyagokat összeolvasztásával végzik, a kész üveget a kívánt formára öntik. Az előállítás különböző hőmérsékletű kemencét igényel, amely kulcsfontosságú része az előállításnak. Az üveg összetételétől függően különböző időintervallum szükséges az üveg előállításához.